Hát újra itt vagyok. Megtalálva ezt a talán már rég elfeledettnek hitt blogot. Ma visszaolvastam egy pár oldalt, ami röviden átfogta az életemnek egy érdekes szakaszát, meg kell hogy mondjam, rengeteget változtam. Legalábbis remélem. :)
Mint látjátok az előző bejegyzésemet Kréta elbűvölő szigetéről írtam... Hát mit ne mondjak, azóta eltellt már egy kis idő, és az életem nagy változásokon ment át. Bár még mindig egyetemre járok, (és ez már kezd bosszantani), még mindig tartom a katolikus ifit, remélem már ez nem sokáig marad így. Nem mintha ne szeretném, de kezdek felnőni. Többre vágyok, mint ez a 'csodálatos gondtalanság' :)
Tehát eltelt 2 év, 2 barátnő, 2 idegen országból, egy fél év nyaralás egy szigeten, aztán gürcölés. Közben csalódások, sikerélmények baromira sűrű áradata. És most megint ott állok ahol a part szakad.
Sokszor elgondolkodok, hogy ennyiről szól az élet? Az ember tanul, tanul, és csak tanul, közben reméli hogy később jobb lesz. De nem lesz jobb, sem könnyebb, sem boldogabb, csak egyre több gond, kötelesség. Nem mondom hogy nem élvezem, de el tudnám képzelni az életemet másképp is, mintesem egy hatalmas rendszer apró fogaskereke legyek.
Az álmom nem változott sokat 2 év alatt. Most is magyarországon szeretnék élni, és itt szeretnék meghalni is egyszer, bár abban azért bízom, hogy messze van :). Nem szeretnék sok mindent elérni, nem akarok híres lenni, vagy fontos ember sem. Csak szeretnék egy közepes állást amit szeretek, és el tudom tartani a családomat. Ebből adódóan szeretnék családot:) Egy feleség aki értelmes, és szeret. Szeretnék egy öreg autót, amit használni tudnék, szépítgetnék gondoznák. Pár gyerek, egy szép tornácos parasztház cserépkályhával. Egy kis föld ahol lehetne meló után egy kicsit gazdálkodni, állatokat tartani, méhészkedni. Hát azt hiszem elég is lenne ez. Azt hiszemilyen környezetbven nagyon könnyen tudnék boldog lenni.
De mi van ebből meg nekem?? Semmi... És ez bosszant. Az állással csak lesz valami, még a ház is. Azt olcsón meg lehet venni faluban valami nagy város közelében. Még a kocsit is megszerzem idővel, ha annyira szeretném.
Amit nem tudok, hogy honnan lesz ez a feleség.... Még barátnőm sincsen, és jelenleg esélyt sem látok arra hogy találjak egy normális leányt. Egy őszinte egyszerű, mégis okos lány, aki még tetszene is, és hasonló értékrenddel rendelkezne mint én. Ez olyan mint tű a szénakazalban. Az egyik barátom mondta, hogy nem is keresek. Háát van benne igazság, de hol keressek. Próbáltam már nagyon sok módszerrel, személyesen interneten, ismerősök ismerőseivel vakrandin..... Hát valahogy ez nem akar összejönni. De szokás mondani, fiatal vagyok, előttem az élet, és még nem is akarok megállapodni. Ez így igaz, nem akarok megállapodni. De vajon akkor sem akarnék, ha lenne kiért?
Utolsó kommentek